Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Fociláz

2016.07.05

Néhány napja zajlik a labdarúgó Európa-bajnokság. Focilázban ég Európa, így Magyarország is. A magyar válogatott 40 év óta először vehet részt a versenyen. Ilyenkor mindenki fociszakértő. Úton-útfélen erről folyik a disputa, becslésekbe bocsátkozunk, latolgatunk, mindenki tudja a tutit.

Országszerte óriási kivetítőkön tömegesen követik a mérkőzéseket, akik nem tudtak odautazni. Igaz, több tízezer magyar szurkol a helyszínen, sőt, szombat este már a „bemutatkozásuk”is megtörtént Marseille-ben. Elsőként az angolok randalíroztak – no, rajtuk sem csodálkozott senki - , szombaton több mint 18 ezer magyar szurkoló vonult a francia város utcáin, később petárda repült a pályára, verekedés tört ki a nézőtéren, hat magyar szurkolót őrizetbe vette a francia rendőrség, az UEFA vizsgálatot indított az ügyben.

Hát igen, muszáj bemutatkozni az egész világ előtt, nem elég a válogatott sikeres szereplése, meg kell mutatni, hogy mi, szurkolók is nagylegények vagyunk...

Budapesten nemcsak a kivetítők előtt ülnek százával a drukkerek, – folyik a sör, bor, a meccsek után üvöltve vonulnak az utcán hazafelé, vagy a következő kocsmába -, a lakásokból is kihallatszik a nyitott ablakokon át az ordítozás.

Mindenki szakértő. A piacon a kofa magyarázza a vevőnek, miért veszélyes, hogy az izlandiak magasabbak a mieinknél, a Keletinél hajléktalanok kis csoportokban vitatják meg Dzsudzsák Balázs technikáját és a portugálok elleni esélyeket. Enniük nincs mit, de van ital és foci. Néhány nap boldogság, amíg felejtik sanyarú sorsukat.

Egy házaspár a szomszédban összeverekedett a tévé előtt, jött a rendőrség... A trolibuszon kismama követi mobiltelefonján a meccset, lelkesen fel-felrikkant, mellette ülő férjének kommentálja az eseményeket: - Na nézd ezt a köcsögöt! Még berúgja! Neeeem... Köcsög! Köcsög!

Ott ülő ötéves-forma kisfia is átveszi hangot, lelkesen mantrázza: - Köcsög Ronaldo...köcsög Ronaldo... köcsög... Úgy tűnik, ezt az egy nevet ismeri, de azt jólesően szidja. Na ugye, miből lesz a cserebogár... Azaz a későbbi randalírozó fociszurkoló... Mert nem lehet túl korán kezdeni!

A magyar válogatott eddig sikeres. A nemzeti önérzet és büszkeség napjai ezek, mindenki így beszél: „ legyőztük”... „berúgtuk”... megnyertük”...

Hallgatom a rádióban a meccs utáni interjúban az egyik játékos fáradt hangját. El sem tudom képzelni, mennyi munka, edzés, fáradtság, lemondás áll a győzelmek mögött. Ők valóban legyőzték, berúgták, megnyerték... Mi csak néztük. Egyesek randalíroztak is.

A városligetben a sörsátor környékén minden este tűzijátékot rendeznek a szurkolók, hol ennek, hol annak a csapatnak a tiszteletére, azért mert nyertek, azért mert veszítettek, azért mert... csak. Reggelente már nem zeng a madárdal, a madarak rémülten bújnak meg a zajban és a sűrű füstben. Ha én madár lennék, én is elköltöznék arról a helyről, ahol így örülnek az emberek.

Focilázban ég az ország. Eltart még egy-két hétig, és amíg a magyar focisták sikeresek, addig „mi” vagyunk, aztán jönnek ismét a dolgos (vagy dologtalan) hétköznapok, amikor nem a bírót, az ellenfél csatárát, hanem – jó magyar szokás szerint - újra egymást szidjuk majd, mint azelőtt.

 

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.