Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Nincs menedék...

2009.06.03

Nincs menedék itt úgyis
rád lel egy újabb bánat
mint ablakod redőnyét
vadul tépdeső ágak
úgy rángatja az elmét
a migrén újra és újra

nincs menedék itt úgyis
barbárság zúg el fölötted
minden gyönyörű percben
s mert félni lát a kíntól
röhögve elszorítja
artériád a kórság
majd álnokul csitul és enged
újabb erőt haló szívednek
hogy holnap is túléld a gyötrést

nincs menedék itt úgyis
forró szurokként ömlik vissza
kopásig viselt csontjaidra
botor szelídség és imádság
lehántja bőröd kajánság
húsod tűzdeli szóbeszéddel
nyársra szúrja szemed irigység
veséd kimetszi káröröm
hited zászlóként tűzi véres
lándzsájára a gyűlölet

élet csikland halál karol
perceid közt téboly neszez
nincs menedék itt úgyis
meghalsz élve és élsz halottan
maradni nem tudsz
el nem mehetsz.

                                                    Békéscsaba, 2001.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.